Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nyirádi római katolikus templom és plébánia története

2008.04.12
Mint minden falu, így Nyirád történetének is szerves része a községben működő egyház: templom és plébánia története.
 
Történelmi előzmények
Első említés egy Mindenszentek tiszteletére emelt kápolnáról található 1247-ből, ekkor a falu a Kaplony nemzetség birtoka volt, majd Zelandus püspök fivére kapta meg. A XII. század második felétől azonban már a veszprémi püspök birtokaként tartják számon.
Kápolnája a XIII. századvégi birtokharcok közepette elpusztul. Az új egyházat 1332-ben szentelték föl. 1333-ban Péter nevű pap vezeti a nyirádi egyházközséget.
1353-ban újabb utalást találunk arra, hogy Nyirád a veszprémi püspök birtokaként gyarapszik, fejlődik, népe szervezett közösségként él a környék falvaival együtt.
1443-ban a püspök és Bodó Miklós között létrejött egyezségben ezt olvashatjuk: „Sümeg várát a püspök bírja Nyirád faluval együtt.” Rá egy évre a Debrentei Hinfiek a Nyirád birtokot elpusztították, a jobbágyokat kifosztották.
A török veszedelem idején a falu lakossága nyugatra a sümegi vár védelme alá húzódtak vissza, a falu kb. 170 évig üres volt és minden elpusztult.
A török visszaszorítása után lassan népesült be ez a vidék és lassan indult meg az élet. 1710-ben a veszprémi püspök még mindig Sümegen székel, és innen irányítja az egyházmegyét.
 
A plébánia újjászervezése
A nyirádi plébániát Acsády püspök szervez újjá 1725-ben és rábízza a szomszédos Káptalanfa, Bodorfa, Nagyhany községeket is.
Az igazi megújulás és hitélet apostola Padányi Bíró Márton püspök volt, aki 87 plébániát szervezett újjá, és indított lendületes vallási életet. Ő építette Sümegen a plébánia-templomot, a püspöki rezidenciát. A deáki püspökbirtokon Szent Vendel kápolnát építtetett. Neki köszönheti a nyirádi templom mai három barokk oltárát, ill. egy miséző-kelyhet is adományozott.
        Az 1725-ben romjaiból újjáépült középkori templom a lendületes fejlődés és a népesség szaporodása miatt ötven év múlva kicsinek bizonyult, ezért megnagyobbították, és barokk formában újjáépítették. A munkálatok szorgalmazója Dervalics György, nyirádi plébános volt. A templom építése 1775. július 13-tól 1777. november 19-ig tartott, a költségeket a királyi kincstárból fedezték. Akkor vált a templom boltíves cseréppel fedett, hegyes, magas téglatornyú barokk épületté. Az oltárkép 1737-ből való, mely nagyon eredeti módon ábrázolja a Szentháromságot: az Atya ölében tartja halott fiát, és fölöttük a Szentlélek galamb alakban látható. A harangot 1801-ben már veszprémi kanonokként szintén Dervalics György adományozta. Az ő nyirádi szolgálata alatt (1843-1877.) készült el a keresztelőkút 1783-ban. Ő kezdte el írni a plébánia krónikáját is.
       A templom nemcsak a falu legnagyobb épülete, de a környék legnagyobb temploma is. A torony 27 m magas, a falak 12 méteresek. A templombelső hajója 33 m hosszú, a külső falfelület 1350 m2. Az épületet fakerítés vette körül, keletről és nyugatról egy-egy kapuval. A bejárat előtt, a keleti kapun kívül nagy kereszt állt.
        A falu közepén épült magas templom ki volt téve a Bakony e részén gyakori viharoknak és egyéb csapásoknak. A templom tornyát 1865-ben villámcsapás érte, az oldalfalon és a boltíves mennyezeten nagy kárt okozva. 1890 körül földrengés rázta meg az épületet: végighasadt a boltív újabb károk keletkeztek a boltíveken és az északi falon. A hatóságok a templomot életveszélyesnek nyilvánították és bezárták. Megoldásképpen három vasat építettek be és ezzel próbálták a falak további szétnyílását megakadályozni. Kép 
A repedések azonban tovább nagyobbodtak és a püspök, a deáki intéző javaslatára, elrendelte a templom újjáépítését. Ez a munka sok kritikát váltott ki és szakszerűsége illetve szükségszerűsége máig nem tisztázott.
A Historia Domus krónikása szerint így történt a munka:
" A deáki intéző javaslatára a püspök elrendelte a templom újjáépítését. Az intézővel fennálló rokoni kapcsolatok miatt Bognár János építési vállalkozót bízták meg a templom átépítésével. Ez aztán ott is rombolt, ahol nem kellett volna. Lebontatta a sérült északi falat és az egész boltozatot. Sőt a szentély falát és a kórus hármas boltívét is, ahol semmi hiba nem volt. Ugyanígy hibátlan volt a téglából épült torony is, amely szintén a lebontás sorsára jutott. A régi, gyönyörű, boltíves mennyezet helyett készült a mostani lapos mennyezet, mely nem illik az épület stílusához. 1909. július 1-től 1910. július 1-ig dolgoztak rajta "
Sajnos a krónikásnak igaza volt. A könnyű deszka mennyezet nemcsak nem illik a templom stílusához, de kivitelezése is szakszerűtlen. A teljes mennyezetet 1996-ban le kellett bontani és átépíteni, de eredeti stílusát, szépségét ezzel nem nyerte vissza.
   A templom 1899-ben új orgonát kapott, Dallos Alajos tüskevári orgonakészítő kivitelezésében. Az orgona 1 manuálos, pedálos, 10 regiszteres. Szerkezete pneumatikus táskás. A hangszert a század folyamán többször felújították, átalakították. Különös értéke, hogy eredeti ón homlokzatsípjai megmaradtak, melyeket hazánk legtöbb templomában az első világháború során hadi célokra beolvasztottak.
1895-ben a Rózsafüzér társulat Lourdesi Szűzanya tiszteletére emelt oltárt, ekkor formálták át a már meglévő oltárt Jézus Szíve tiszteletére.
 
A század során még többször kapott kisebb nagyobb felújításokat. A háborús események sebeit 1956. nyarán Földi Elemér plébános úr idejében tüntették el.  Kép Fehérre meszelték kívülről és kijavították a torony hibáit is. Komoly családi hozzájárulással készült 1970-ben, Tóth László püspök idejében a következő munka. Ebben az időben a nyirádi bauxitbánya termelésének nagyobbik részét a templom melletti keskeny úton szállították el. A gépek okozta rázkódások és a nagy por nem vált a javára. Ezért kapott ebben az időben a környezet színével egyező, bauxit színű külső vakolatot.  Kép  1984-ben statikai megerősítés vált szükségessé, s ekkor készült az utolsó teljes külső felújítás és a teljes tetőcsere is. A cél az volt, hogy visszakapja eredeti barokk dekorációját és színeit. A festéshez azonban, minden valószínűség szerint, nem a kellő minőségű anyagot használták, mivel a kezdetben ragyogó színek néhány rövid év alatt lekoptak, kifakultak. A nagy költséggel elkészült, szépen megtervezett munka így majdnem értelmért vesztette. KépAz utolsó nagyszabású munkát 1996-ban végezték el. Ennek során lebontották a század elején készült lapos mennyezetet, kicserélték a gerendákat a toronyban is. A falakat körbe vízzáró vakolattal látták el.
A falu fölé emelkedő hatalmas méretű templom ma is a falu dísze. Messze, több kilométerre ellátszik, messziről fel kell figyelni rá.
 Plébánia
 
A plébánialakás, a plébánia alapításakor, 1724-ben épült. Azt az első épületet, amely 70 évig szolgálta a plébániát, 1795-ben teljesen lebontották és a mai barokk épület készült a helyébe. Inkább reprezentatív épület volt, mint praktikus lakóház. Az utcai szoba kellemes, barokk boltozatos helyiség. A többi egészségtelen kis helyiség, kellő ablaknyílások nélkül. Az évek során sokszor próbálták modernizálni, de az alapvető tervezési hibákat sosem sikerült kiküszöbölni. Az épület 200 éves, barokk jellege, mutatós oromfala és a nagyterem stukkói miatt igen kellemes külső benyomást kelt. Ezek miatt, s ezeket védve az OFM, mint a falu legöregebb és említésre méltó épületét műemlék jellegűvé nyilvánította, és ezzel védetté tette. Kép 
Ez egyben azt is jelentette, hogy semmiféle bontáshoz, átalakításhoz nem járultak hozzá. Így vált szükségessé egy új, a kornak megfelelő plébánia lakás építése. Az új épület hátra a kertbe került, hogy elkerüljék az utca zajait, és kellő távolságra kerüljön a szomszédos gazdasági épületektől is. A régi épületben maradt a könyvtár, az 1800 előtti iratanyag, és sok kellék amit a templomban nem lehet elhelyezni.
 
Nyirád plébánosai
 

 

  • Rogács Mihály        1755 – 1758.
  • Tellus János            1758 – 1759.
  • Darvalics György    1760 – 1786.
  • Hornyik János         1786 – 1796.
  • Guller Ignác            1797 – 1831.
  • Ballasa Gábor         1831.
  • Héring Alajos          1831 – 1843.
  • Cserhák József       1843 – 1877.
  •  Andalics Lajos       1877 – 1927.
  • Stágl Ernő              1927 – 1947.
  • Surányi Lajos          1947 – 1955.
  • Dr. Földi Elemér    1955 – 1959.
  • Tóth László            1959 – 1973.
  • Markos Antal         1973 – 1981.
  • Dr Burucs László    1981 – 1988.
  • Simon János            1988 –

 

Németh Andrásné

 

A mappában található képek előnézete Épületek-Régi nyirádi képeken

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.