Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nyirádi iskola története I. (Kezdetektől 1893-ig)

2008.04.01
 
Nyirád község a XII. század elején a Kaplony nemzetség birtoka, Zlaudus püspök fivéréé, Mártoné és fiaié. Zlaudus püspök halála után IV. Béla 1236-ban Márton beleegyezésével Szántó és Szőc falukkal együtt Nyirádot a veszprémi püspöknek ítélte (Holub, 1933, 529). Innentől kezdve (XIII. sz.) Nyirád és iskolája története is összeforrt a veszprémi püspökség történetével. A XVI.-XVII. században szinte teljesen elnéptelenedett falu csak 1710 után kezd benépesülni. A nyirádi plébániát 1725-ben újjászervező Acsády Ádám püspök munkáját Padányi Bíró Márton püspök fejezte be (Burucs, 1985, 25). A romjaiból újjáépített nyirádi templom ötven év múlva kicsinek bizonyult, és 1775-1777. között barokk formában újjáépült.
A népiskola az elemi ismeretek átadása mellett a vallásos nevelés színtere is volt, ezért a falvakban, ha nem is egymás mellé, de nagyon közel épült az iskola és a templom. Így volt ez Nyirádon is. A plébánia épület, az iskolaépület és a templom egy utcában, egymáshoz közel helyezkedtek el.Kép  „Még időben sem nagyon különbözött egyik a másiktól. Ahol megalakult a plébánia, s jött a plébános, nyomon követte az iskola és a mester.” (Meszlényi, 1941, 126) A nyirádi iskola tanítója 1733-tól szerepel a forrásokban, aki egyszemélyben a falu jegyzője és harangozója is volt. Csak télen voltak tanulói, mert a gyerekek nyáron a szülőknek segítettek a gazdálkodásban. Olvasást és írást tanított –az utóbbit a fiúknak (Kovacsics-Ila, 1988, 309-310).
Ugyan egyházmegyeként Veszprémhez kötődött a község, de Zalavármegye területén helyezkedett el, közigazgatásilag odatartozott. A faluban működött körjegyzőség, postahivatal, más hivatalos ügyeket a környező városokban lehetett elintézni (Sümeg: járási ügyek, adóhivatal, Tapolca: járásbíróság, közjegyző, Zalaegerszeg törvényszék /Czobor,1912/.) Ez a kettősség jelentősen bonyolította az iskola adminisztrációs feladatait is. Sőt volt időszak, amikor az iskola tankerületileg Győrhöz tartozott (1866-as iskolai jelentés). Az iskolára vonatkozó feljegyzéseket több helyre két-három példányban kellett elküldeni, ami szintén további munkát jelentett, legtöbbször helyben nem is maradt meg a feljegyzés példánya, egy-két ceruzával írt piszkozatot kivéve. Ez az állapot nemcsak a jelentések számát növelte és több irányba való küldését jelentette, hanem az iskola fenntartásával járó feladatok, kötelezettségek, ellenőrzések sokrétűségét is, ami miatt bizony az iskola fejlődése néha elakadt egy-egy iktatott iratnál.
Mária Terézia által kiadott rendelet alapján Zalavármegyében is összegyűjtötték (1770-től 1778-ig) a helyi iskolákra vonatkozó adatokat (conscriptio ludimagistrorum). A Tapolcai járáshoz tartozó Nyirádon aránylag tekintélyes számú növendék volt: „télen van 30 növendéke, ha azonban jön a tavasz és nyár ideje, a gyerekeket nem küldik iskolába.”. Nem volt külön iskolaépület, és az iskolamester háza istállójával együtt a pusztulás képét mutatta.(Vecsey, 1937, 161-178) A tanító házát a falu lakosai 1781-ben építették, egy fedél alatt volt vele a szűk iskolaépület is (Kovacsics-Ila, 1988). A püspök, mint kegyúr is látogatást tett Nyirádon 1778-ban, erről készített feljegyzésben (Canonica Visitatio) további említést találunk az iskoláról, ekkor Horváth Mihály tanító tevékenykedik a faluban.
A népoktatás korszerűsítéséről szóló 1868-as XXXVIII. törvény elfogadása előtti időszakban Nyirádon katolikus népiskola működött. Egy tanító (Kárl Ágoston kántortanító) egy tantermes iskolában három csapatot tanított, ehhez jöttek hozzá az ismétlősök. Az iskolát a veszprémi püspök, mint a falu kegyura tartotta fenn. Az iskolaépület is az ő tulajdonát képezte, mely ekkor ismét nagyon rossz állapotban volt. Ehhez jött hozzá a község részéről 20 Ft tanulónként, illetve 25 Ft az ismétlősökért. Az iskoláskorúak 75%-a látogatja az iskolát, összesen 340 fő. A jelentés szerint az oktatás egész évben és egész napon át folyt. Az iskola télen szorgalmatosan látogatott, de nyáron már csak 10-12 fő jár iskolába. Az ismétlő osztály vasárnap tanult délután kettőig. A tanított tárgyak hittan, olvasás, írás, számtan és éneklés. Nincs tornászat, zene, rajzolás, idegen nyelv. A tanító jövedelmét készpénzben, terményben és földek jövedelméből voltak. A mai napig a határ ezen részét „tanító földek”-nek nevezik a nyirádiak. Összesen 88 Ft 30 kr tett ki mind ez (Iskolai jelentés, 1866).
A 1868-as tanügyi törvénynek megfelelően a nyirádi iskola felekezeti iskolaként működött tovább. A hatosztályos elemi iskolává való fejlesztés nem volt zökkenőmentes, hiszen az egy tanerő nehezen tudta megszervezni a hat osztályt. A népességadatokból a tanulói létszámokhoz az egy tanterem is kicsinek bizonyult. 1878-ban az egyházmegyei főtanfelügyelő jelentette a püspöknek, hogy ugyan Nyirádon van két tanterem, de az oktatás nincs megfelelően megszervezve. Erre a nyomatékos megkeresésre az iskolaszéki elnök, a nyirádi plébános a következőt válaszolta:
„Nagyméltóságu és Főtisztelendő Püspök úr! Kegyelmes Fűpásztor!
… alatti hivatalos meghagyás szerint- melyben Nyirádon két tanterem felállítása berendezése és segédtanító fogadás rendeltetik- azonnal gyűlést tartottam, és az elöljáróság a már ezelötti többszöri ígéret: az iskolai törvényeknek eleget tenni, megujította, oly kijelentéssel, hogy ez esetben az ígéret tetté leend és a jövő tanévben két tanító fog müködni két berendezett iskolában.Kelt Nyirádon, 1878dik év augusztus hó 22én
Kézcsókoló káplánja Andalits Lajos” (66/887. sz. levél, Érseki Levéltár, Veszprém)
Mindez azt mutatja, hogy a falu vezetősége szem előtt tartotta az iskolával kapcsolatos feladatait, de azt véghezvinni, megvalósítani nem mindig sikerült. Mégis elkezdődött egy olyan folyamat, amely lehetővé tette, hogy XIX. század végére egy jól szervezett, új iskolaépületben működő népiskolája lett Nyirádnak.
Az iskolai nevelés sikerének egyik legfontosabb pillére a tanító személye, de Nyirád életében talán ugyan ilyen fontos szerep jutott a plébánosnak és a falu elöljáróinak is. A bemutatott időszakban az egyházközséget Andalits Lajos plébános vezette, ő volt az iskolaszék elnöke is. Az ötvenévi szolgálata alatt (1877-1927) sokat tett az egyházközség megfelelő működéséért, de legalább ennyit köszönhet neki az iskola is, talán a kettőt nem is kell minden esetben szétválasztani. Közösségformáló tehetsége mindenképp megmutatkozott.
„Andalits Lajos 1841. május 1-jén született Szombathelyen. Andalits János polgár, csizmadia mester és Meggyesy Teréz szülőktől. A gimnáziumot szülővárosában járta 1852-60-ig. Kiváló tanuló volt. A veszprémi szemináriumba 1860-ban vették fel. Pappá szentelték 1864. július 26-án. Káplán volt Suron, Sümegcsehiben. Nyirádi szolgálata alatt 1897. december 8-tól a sümegi kerület esperese is lett, majd 1924-től tb. kanonok. Nyugalomba vonult Egyházashetyére 1927. október 1-jén, és itt halt meg 1929. márc. 5-én.” (Pfeiffer, 1987)  
Az adminisztráció is jól működött a keze alatt, sok levél, jelentés, díjlevél fennmaradt a helyi plébánián és a levéltárakban. Ő volt az, aki a nyirádi Historia Domust már magyarul vezette, a legfontosabb eseményeket, történeket lejegyezve. Az ő odafigyelésének köszönhetően pontos iskolaszéki jegyzőkönyvek készültek 1889-1918. közötti időszakban.
A források szerint 1889-ben Reichard Elek tanító vezeti az iskolát, a másodtanítói állásra nincs jelentkező, aminek okát az iskolaszék tagjai az alacsony fizetésben látják, melyhez még lakás sem tartozott. További gondot jelentett, hogy az egyházközség filiájában Deákipusztán Hornig Károly püspök új iskolát építtetett, így azoknak a gyerekeknek a tandíjától elesett a község, ezért póttandíjat rendeltek el. Az 5%-os adó nem elegendő az iskola fenntartására.(Iskolaszéki jegyzőkönyv, 1889)
Az igazgatótanító díjlevele 1889-ből:
„…1. Hat katasztrális hold és 1171 oöl szántóföld, melyből 2 holdat a nép tartozik munkálni, melynek váltságdíja 10 frt. 2. Két katasztrális hold szántóföld, melyet a nép tartozik megmunkálni, munkaváltságdíj 12 frt, s 800 oöl rét, melyet a nép tartozik letakarítani s hazahordani. 3. Házikert 300 oöl és káposztáskert 275 oöl, melyeket a nép egyszer szánt. 4. Kilencz katasztr. Hold legelő, melyre 8 darab szarvasmarhát s négy sertést járathat. 5. Köznapi iskolásokért 25 frt., ismétlősökért 20 frt. Összesen 45 frt. 6. Bajzát s Ferencz József alapítványból 34 frt. 10 kr. 7. Harminczegy köbméter tüzifa a püspöki uradalomtól, melyet a nép vág le s hazahordani tartozik. 8. Párgabona minden egykenyéren lévő családtól, ha igavonóssal bír 3/8 pozsonyi mérő rozs, ha igavonóssal nem bír 2/8 pozsonyi mérő. 9. Lélekpénz minden külön kenyéren levő családtól 13 kr.   10. Nagyobb ünnepeken (Karácsony, Húsvét, pünkösd, sz. Háromságvasárnap) 2 icze bor, összesen 8 icze, melynek vátságdíja 1 ffrt 50 kr. 11. temetésért kivétel nélkül 13 kr. stolát fizetnek mindazok, kik párgabona és lélekpénz fizetésre kötelezvék. Azok, akik párgabonát s lélekpénzt nem fizetnek, milyeneka cselédek, dupla stólát fizetnek. 12. Házassági hirdetésért 13 kr. Fizettetik, a cselédek és vidékiek 26. kr. 13. nagymise 20 kr. ” (Tanítói díjlevél, 1889)
A tanító 1892. bekövetkezett váratlan halála után Horváth Lajos tanítót alkalmazták, akinek több mint húszévi munkája szintén az iskola javát szolgálta. A másodtanítói állásban több változás volt az évtizedek alatt
 
                    A nyirádi iskola tanítói
név
munkába állás éve
betöltött állás 
Kárl Ágoston
1866.
kántortanító
Reichard Elek
1889.
igazgató tanító
Boldizsár Sándor
1890.
osztálytanító
Horváth Lajos
1892.
igazgató tanító
Reményik Lajos
1896.
segédtanító
Baltay János
1898.
osztálytanító
Hauk Antal
1900.
osztálytanító
Deák Matild
1903.
osztálytanító
Fehér Márton
1912.
osztálytanító
 
KépAz iskolaépület, és a felszerelése továbbra is elég rossz állapotban volt. Már 1889-ben kezdeményezi a plébános a kegyúr felé a hiányosságok kijavítását, segédtanítói szoba, istálló és pajta építését. Ennek eredménye 1893-ban lett: „Szóba hozatott, hogy a veszprémi megyéspüspök úr ő méltósága kegyeskedett a nyirádi oskolaház tetőzete kijavítására épületfát és zsindelyt adományozni, s hogy az iskolaház csak oly rozzant állapotban van, hogy annak kijavítása … elodázhatlan.” .(Iskolaszéki jegyzőkönyv, 1893)
(következik: új iskola építése 1903-ban)
 
Felhasznált irodalom:
A nyirádi rk. Elemi iskola jegyzőkönyve(1889-1918). Nyirád.
Pfeiffer János (1987): A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). Püspökei, kanonokjai, papjai. München. 234.
Tanítói Díjlevél (1889). Érseki Levéltár: Veszprém.
Burucs László (1985): Fejezetek Nyirád történetéből (kézirat). Plébánia Hivatal: Nyirád. 25.
Czobor Mátyás szerk. (1912): Zalamegyei Almanach. Mérei nyomda: Keszthely.
Holub József (1933): Zala megye községeinek története (kézirat). Zala Megyei Levéltár: Zalaegerszeg. III. kötet 529.
Iskolai jelentés Nyirád Cserhák József nyirádi plébános (1866). Érseki Levéltár: Veszprém.
Kovacsics József-Ila Bálint (1988): Veszprém megye helytörténeti lexikona. Akadémai Kiadó: Budapest. II. köt. 309-310.
Meszlényi Antal (1941): Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök (1842-1849) egyházlátogatása 1845-46-ban. , Veszprémi Érsekség: Veszprém.
Vecsey Lajos (1937): A zalai népnevelés Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedeiben. Történetírás: Budapest. I.évf. 132.
 
Németh Andrásné Farkas Gabriella
 

A mappában található képek előnézete Iskolai élet-Régi képeken

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nyirád iskola

(Kocsis Laci, 2008.04.14 19:29)

Jó lenne az épületet megmenteni az utókornak. Az anyagiakon kívűl ez elsősorban rengeteg utánajárás és elhivatottság kérdése lenne szerintem. Sok a célirányos pályázat, amelyet bele lehetne illeszteni ebbe a folyamatba....

Levéltári dokumentumok

(Farkas Gabi, 2008.04.05 09:22)

A helytörténeti kutatásaim közül kiemelt helyen szerepel a nyirádi neveléstörténet, a megyei és az érseki levétárban sok anyagot sikerült felkutatnom, de a legtöbb segítséget helyben kapom, a plébánia irattárában, az idősek visszaemlékezéseiben vannnak a legnagyobb "kincsek".

1117Budapest.

(Dr Pintérné/Krizsán Irén/, 2008.04.02 19:51)

Nagyon érdekes a beszámoló, az iskola történetéröl.Várom a folytatást.