Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A NYIRÁDI HONI-MALOM ÉS NAGY PÁLÉK HÁZA

2008.03.24
A NYIRÁDI HONI-MALOM ÉS NAGY PÁLÉK HÁZA
A SZENTENDREI SKANZENBEN
2000. szeptember 20-án ünnepélyesen megnyitották a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Bakony, Balaton-felvidék tájegység kiállítását. Községünk is képviseltette magát a megnyitón, hiszen Nyirád két épülettel is gazdagította a múzeumot: egy lakóházzal és egy vízi malommal.


Biztos még sokan emlékeznek a Kígyós-patak mellett őrlő malomra és az öreg nádtetős házra a Dózsa utcában. Én a malmot már nem láttam, de a ház udvarán sokszor áthaladtam, hiszen nagyszüleim a hátsó udvarban laktak. Következzen egy kis ismertető azok kedvéért, akik nem ismerték az épületeket, és azok kedvéért is, akik emlékezni szeretnének.

 

 
Nagy Pálék házaKép


A lakóház a régi iskola és a plébánia épülete között, az úttól egy kissé beljebb állt. A múzeumban felépített ház teljesen megegyezik az eredetivel. Ugyanazokat az ablakokat, ajtókat, gerendákat és berendezési tárgyakat láthatjuk újra. A ház homlokzatán kereszt jelzi, hogy a ház lakói —mint a község legtöbb lakója— katolikusok voltak. A ház a tájegység legkorábbi épülete, konyhai mestergerendájának szép felirata alapján 1754-ben épült. Két és fél évszázadon át, lebontásáig a Nagy család leszármazottai lakták.
A házat az 1940-es évekre kialakult állapotában láthatjuk, sok eredeti berendezéssel, személyes tárgyakkal. Engedélyt kaptam, hogy bemenjek a szobába, a kamrába fényképezni, így közelről megcsodálhattam a múzeum dolgozóinak gondos munkáját. Nagyon érdekes érzés volt belépni egy olyan helyiségbe, ahol megállt az idő. A falon a Nagy családot ábrázoló fényképek, a Mári néni imakönyve, szentképek, az asztalon illatozó mézeskalács…, a búcsúra való készülődés pillanatait idézve. Az udvar építményei közül megépítették a földdel fedett pincét, egy disznóólat, mellette a hidassal és az udvar végét lezáró pajtát.


 
A Huni-malomKép


Nyirád külterületén, a Kígyós-patak mellett építtette a Veszprémi Püspökség azt a vízi malmot, amelyet mind a hagyomány, mind az írott források, térképek Honi-malom néven emlegetnek (Én eddig Huni-malomnak ismertem.) Helyén már a 18. század elején is működött malom, ami a 18. század közepére megszűnt, és csak az 1840-es években építették újjá. A malom a közelben fejtett mészkőből épült. A malomfej felöl nézve monumentálisnak hat mintegy 12 m-es gerincmagasságával. A malom és a molnárlakás egyszerre épült. A malom két felülcsapott vízikerékkel működött, egyik kőjáratához szitaszekrény csatlakozott. Az 1860-as évekre az egyik kereket lebontották (valószínűleg a nem kielégítő vízhozam miatt), s az épülethez istállót és színt toldottak.
Bontáskor belső berendezése az egyetlen kőjáratot kivéve már hiányzott. Archív felmérések, fotók, és a nagyteveli, hasonló, kétkerekű malom szerkezete alapján rekonstruálták a berendezést, amelyet a 19. század közepi állapotában mutatnak be. A malomtérből a galériáról nyílik a malomlakás, amely szabadkéményes konyhából és szobából áll, mellette külön bejáratú cselédszobával. A berendezés egy háromgyerekes család miliőjét eleveníti meg, a kenyérsütés előkészületei közben. Mi egy kivételes esemény részesei voltunk, a malmot működés közben láthattuk és friss péksüteménnyel (ún. molnárkával) kínáltak bennünket.
A Honi-malom egykori örökösei közül, az öt testvér egyike, Tóth József látogatott el Szentendrére gyerekeivel és unokáival.


 
 Kép
A megnyitón a nyirádiak, kezükben a községi zászlóval, a faluból származó lakóház előtt kaptak helyet, ahol közelről nézhettük és hallgathattuk végig az ünnepélyes megnyitót, amelyről a Napló szeptember 21-i száma is beszámolt.
A megnyitót megtisztelte jelenlétével a bándi születésű köztársasági elnök is. Mádl Ferenc beszédében dicsérte a kezdeményezést és a kivitelezést, mely létrehozta a Bakony, Balaton-felvidék tájegység kiállítást. Az ünnepség során meglepetésként ért bennünket, hogy Nyirád község elismerő oklevelet vehetett át, melyben megköszönték, hogy falunk két épülettel is gazdagította a múzeum gyűjteményét. A megnyitó után dr. Márfi Gyula érsek szentelte fel az óbudavári Szent Márton templomot, majd szentmise következett.
Eközben már megnyitották a tájegység épületeit. Végre mindenki szemlélődhetett, fényképezhetett. A nyirádiakon büszkeséggel vegyes meghatódottságot vettem észre, amikor egy-egy ismerős helyiséget, berendezést megpillantva élénk szavakkal idézték fel a régi emlékeket, történeteket.

Nagyon örültem, hogy egy ilyen jelentős eseményről számolhattam be. Büszkék lehetünk arra, hogy olyan helyen láthatók Nyirád néprajzi értékei, ahol a világ minden tájáról érkező emberek ismerkedhetnek meg helyi kultúránk e kis részletével.

 

 Szentendrére látogatóknak:


A tájegységbe érkező látogatót a tájegységeket összekötő út egyik oldalán a vízimalom fogadja. Az út másik oldalán tárul fel a faluközpont, amelyre utcasor vezet, három, fűrészfogas beépítésű telekkel. A házsorral szemben egy árok szeli át a domboldalt. A dombtetőn emelkedik az óbudavári katolikus templom. Előtte kis tér van, amelyet a házsorral szemben a nyirádi, kőkerítéssel körülvett porta határol, a templommal szemben áll a falu közkútja a mosóval, s közelében látható a tűzoltószertár. A faluközpontból a szentgáli porta előtt fasorral kísért földút vezet a katolikus temetőhöz és kálváriához. A nyirádi lakóház mellett egy másik földút a szőlőhegyre vezet, ahol majd három présház várja a látogatókat.


 

Forrás: Téka 1981./1-3. 18-20.o., Téka 2000./1.

 Németh Andrásné Farkas Gabriella

 

A szentendrei skanzen honlapja ITT elérhető.

 

A mappában található képek előnézete Nyirádi épületek a skanzenben

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.