Összefogás Nyirádért Egyesület Honlapja - Nyirád

A www.geocaching.hu oldalon olvasható:

Megközelíthetősége
A Déli- Bakonyban, Nyirád és Sümeg települések között haladva az úton, az N 46° 58,7310' E 17° 22,5870' 207 m pontban térjünk Észak-nyugati irányba, majd parkoljunk az  N 46° 58,9720' E 17° 22,2670' 204 m  pontban.

A "parkolóból" azon nyomban megtekinthetjük a kiszemelt területet, de ez még messze sem jelenti azt, hogy a drive-in tipikus esetével állnánk szemben, sőt!

Tegyünk egy körtúrát ezen a Mars-béli tájon. Érdemes jobbra, a terület pereme mellett vezető úton elindulni, ami barátságos szintcsökkenéssel bevezet a volt bányába. Közben ki ne hagyjuk az  N 46° 58,9070' E 17° 22,1650' 205 m pontban levő bájos kis kilátót, ahonnan szinte az egész terület feltérképezhető. A már kitaposott ösvényeket csak olyan helyen hagyjuk el, ahol ez elkerülhetetlen, és ott is csak a füves részeken tegyük, mert ezzel nem gyorsítjuk fel a természetes eróziót. Köszönjük.

Visszafelé jövet érdemes bebarangolni a terület déli részeit is, majd a valamikor jobb napokat megélt betonlépcsőn feljönni az egykori bányából.

A Darvas-tói lefejtett bauxitlencse Természetvédelmi Terület ismertetése
Ritka alkalom, hogy a természetben járó ember közvetlenül szemlélheti az ún. geológiai időlépték alatt lezajlott folyamatok egymásra következő hatásait. Általában barlangok, vagy természetes földtani feltárulások alkalmával nyílik erre mód, vagy egy-egy felhagyott külszíni bánya esetében, ahogy jelen esetben is.

A Darvas-tói bauxitlencse a földtörténet középkorában, valamikor a kréta időszakában, a triászban képződött dolomitkőzet tektonikus mélyedésében ülepedett ki. Egy-egy ilyen lencse általában néhány hektár nagyságú, és négy-hat méter vastagságú volt, melyeket a Bakony délnyugati szélén található bányaterületen termeltek le.

A kitermelt bauxit üregében jól láthatóan tárulnak fel az eredeti tektonikai elmozdulások nyomai, valamint a triász kori dolomit karsztüregei és víznyelői. Ebben a rétegben az ősmaradványok, nummuliteszek lenyomatai is megtalálhatók. A fejtés szélén a bauxitlencsét egykor fedő, jóval fiatalabb eocén kori mészkő- és agyagos összletek-, valamint homokkő- és még feljebb a pleisztocén lösz maradványai láthatók.

A vörös százféle változatában színjátszó, és a földfelszín természetes formavilágától nagymértékben elütő világba érkezés borzongatóan idegen és izgalmas érzés. Az iker-bauxitlencse területén az uralkodó szín a téglavörös, de a zord formájú sziklák, szirtek, kőfolyások, törmelékhalmok és a lábunk alatt porló talaj helyenként a kénsárgától a püspökliláig és a barnásvörösig minden árnyalatban váltakozik. A 60-100 millió éves őskarsztok egy letűnt időszak emlékeit őrzik. A lencse alakú, 500 méter hosszú, 80-100 méter szélességű és 10-30 méter magas falú karsztos mélyedést - földtani értékei miatt - 1971-ben védetté nyilvánították, majd a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat a nagyközönség számára látogatható bemutatóparkot létesített, ami mára - azt lehet mondani - sajnos romjaiban hever. Ezt a látszólag halott világot a művelés felhagyása után azonnal elkezdte visszafoglalni az élő természet. Úttörőkként lágyszárúak, igénytelen nyár és fűzfajok próbálnak megélni ezen a kietlen, téglavörösben pompázó tájon. 

Kocsis Janka tanulmányából (a teljes, pályázatra készített dolgozatot kérésre e-mailban elküldjük) :

A bányák bezártak. Emlékek viszont maradtak. De nem csak a gondolatokban, hanem írásos és geológiai értelemben is. Olvashatjuk a régi újságokat, kiadott könyveket, iratokat és megcsodálhatjuk a régi bányákat. A darvastói lencsét az „ő” 34 hektárjával 1971-ben védetté nyilvánították. Ha meglátogatjuk valóban olyan érzésünk van, mintha egy óriási, vörös homokozóban sétálnánk.  A szépsége mellett értéke sem megvetendő, a védetté nyilvánítása nem véletlen. A kőzetek rétegeit, a bauxit színeit, a szabályos lencse alakot, karsztjelenségeket mutatja be nekünk. A terület geológiai szempontból védett, viszont flórája is értékes. A környéken, sőt még lent a bányában is megtálalhatjuk egyik védett kosbor (orchidea) fajtánkat, az agárkosbort  és akkor csak egyet említettem a sok növény közül.  De ha csak egy kellemes kis túrára akarunk indulni, akkor is megfelelő célpont a „Bányamúzeum” és környéke, gombák, növények, madarak, lepkék és még sorolhatnám „érdemeit”. A fatábla már nincs meg, egy-két éve eltűnt.   Padokat is raktak, lépcsőt építettek, viszont már ezek sincsenek jó állapotban. Sajnos.