Dabos

2008.04.18

A dabosi kirándulás leírását találtam meg egy nagyszerű honlapon, ahol GPS koordinátákkal megadott utat lehet végigkövetni, és olvasható a „Dabos emlékezete” című írás is.

"Mi kirándulásunkat Szőcről indítottuk a volt bányászlakásoktól nem messze, ami most nyugdíjas otthonként funkciónál.

Parkolni a N 46° 59,8140' E 17° 30,8890' 263 m lehet. Utunkat innen a sorompón túl gyalog folytatjuk. Itt utunkat kíséri jó darabon A BAKONY ERDÉSZETI ÉS FAIPARI RT. MONOSTORAPÁTI ERDÉSZETÉNEK VADDISZNÓSKERTJE. Egészen a N 46° 58,8030' E 17° 31,2590' 295 m leágazási pontig.

Ha csendben és figyelmesen mész, akkor a zárt területen megfigyelheted az állatokat. Nekünk két vaddisznóhoz is volt szerencsénk. Távcsövet is érdemes hozni. Ez a terület kb. 11,3 km kerületű zárt telep. Innen megyünk tovább a Fingó-kút nevezetű forráshoz.

Fingó-kút: N 46° 58,1990' E 17° 31,4410' 383 m

A forrás elnevezésének eredete is a vulkáni tevékenység utóműködéseire vezethető vissza. Ha valaki néhány percig türelmesen vár, és figyeli a forrást, a feltörő gázok miatt, buborékok keletkezését tapasztalja. A forrás mellett pihenőhely került kialakításra. Az évek során állapota jelentősen romlott, ezért időszerűvé vált felújítása, melyre 2003-ban került sor.

Innen utunkat folytatjuk az elágazásig N 46° 58,2680' E 17° 31,2080' 396 m, majd tovább a következő állomásig.

Magház erdei pihenőhely: N 46° 58,5190' E 17° 30,4940' 402 m

Ez az erdei pihenőhely az Agár-tető több mint 5000 hektáros erdőtömbjének a közepén található. A 19. századtól az államosításig ezen erdőterültek a veszprémi püspökség és az Esterházy hitbizomány kezelésében voltak. Közéjük ékelődtek, az un. dabosi tanyák, mint például: Szántai és Csígó birtokok, ahol főleg állattartással foglalkoztak. Ezen tanyák romjai ma is megtalálhatóak a dabosi fennsíkon. A pihenőhely eredetileg "Okolicsányi hálás" néven volt ismert, mint az Esterházy hitbizomány erdőőri lakja. Érdekességként megemlíthető, hogy 1835-36 körül a "dabosi rengetegben" tanyázott Sobri Jóska, híres bakonyi betyár is. Az évek során a "lak" szinte teljesen lepusztult. A régi korok hangulatának megőrzése céljából, 2002-ben felépítésre került, kiegészítve a pihenőhellyel.

Egy kiadós pihenés után utunkat folytatjuk a N 46° 58,3380' E 17° 30,1990' 393 m elágazásig, ahol letérünk jobbra és megyünk tovább a mohás kövek között , N 46° 58,9630' E 17° 29,9230' 302 m pontig. Innen már nincs messze a cél, amely nem más, mint a Dabospusztai templomrom és a Hertelendy kastélyrom.

Dabospusztai templomrom: N 46° 58,9160' E 17° 30,5910' 330 m

Hertelendy kastélyrom: N 46° 58,8410' E 17° 30,5130' 335 m

"Dabos Emlékezete" :

A Monostorapáti Erdészet területén az Agár-tetői erdőtömb északi oldalán található a XII. század elején bazaltból épült templomrom.
Possession Dobos, Dobuc, Dobus, Dabus, és legismertebb nevén "Dabos" formában írják és ejtik akár legutóbbi lakosai is a hajdan nevezetes, aztán pusztulásnak indult ősi települést....
Vitákra ingerlő nevezetessége "a dabosi pálos kolostor". Békefi a dabasi tempomot tévesen azonosította a szentjakabi kolostorral, holott egy 1429-ből származó oklevél világosan megmondja: '... claustro beati Jacobi apostoli supra eandem possessionem Dabus fundato. Vagyis Dabos helység fölött állott. Itt áll még romos temploma, mely a legutóbbi keletelési próba szerint az esztendő, május havának elején esik meg évente, vagyis Szent Jakab apostol napján, azaz ő volt a védszentje az omladozó "Pusztatemplomnak", ahogy a nép száján él a templom neve....
1863-ban, Pesty Frigyes összeiratja az ország hely-dűlőneveit, és Dabos város romtemplomának mondja, mely fölött délről állott a pálosok monostora, amit Dabos népe "Kiskolostor" formában ismer még napjainkban is. Romjai fölé emelték az Okolicsányi, majd Rékássy kúriát, amit később Hertelendy Kálmán és neje kastéllyá építettek át az 1930-as években.
1260 táján a pálosok névsorában említik a dabosi pálos kolostort is, védszentje Szent Jakab volt. 1329-ben ismét említik, különböző névváltozatokban. A török érkezése után hódoltsági terület lesz és Gyulakeszihez csatolják. 1605-ben húsz család nevét jegyzik fel erdei Dabos és Sáska területén, akiknek unokái majdnem név szerint szerepelnek egy 1721-es összeíráson. 1619 körül a Dobossy család birtokolja, majd megjelennek a Sáryak és a Gyulaffyak. A Gyulaffyak elűzése után a mindent megkaparintó Estorázok tartanak rá igényt. Megjegyzendő, hogy: mind a Dobossyak, mind a Sáryak, de az Estorázok is rokoni kapcsolatok révén jutnak Dabos földjeihez, szép erdeihez...
Nevét próbáljuk megfejteni: némely kutató királyi "dobosok" településének tartja, de szóba jöhet a "dobos" hordó készítéséről nevezetes kádárok, pintérek honaként, hisz 1193-ban a fehérvári keresztesek határjáró levelén is "dobos" alakban szerepel. Tudunk fejlett fazekas iparáról is, valamint mészégető mesterek is lakták. Az új út mellett több öreg kemence is megtekinthető a "Disznószarhegy" északi lankáján, míg a cserepet a Gadár-hegy tövében égették. Emblémájuk kis vonalkákkal jelzett köralak volt.. A Hertelendy család almaültetés közben egy egész égetőkemencére bukkant. Az 1721-es Dabos elnéptelenedett, amikor az erdőtől délre, az ősi romváros területén 1746-52-ben Sáska néven új település születik, de ekkor mennek alá Felső-Sáska lakói, az Agár platójáról és nagy Szent Jakab lakosai is. A XIX-XX. század fordulóján újra benépesül, szőlőt is termesztenek, nevezetesen Egyed István vincellér Tördemiczről jön ide szőlőt művelni...
Mintegy kis hat házas major alakul ki, amit 1973-ban kiürítettnek, utolsó lakói a Kovács, Scheider, Oravecz, Csiszár, Szabó, és Kocsor családok.
Nevezetes forrása az innen 700 méterre található Királykút.

Az utat folytatva visszaérsz az elágazóhoz és onnan az ajánlott parkolóhoz. Természetesen ez csak egy javaslat. A térkép alapján más településekről is megkereshető mind a három pont." (forrás: www.geocaching.hu)

A geocaching honlapjáról a térképek, GPS koordináták is letölthetők.

A mappában található képek előnézete Dabos